zseniális hét volt, imádtam.
elöljáróban szeretném megköszönni mindenkinek, aki odajött köszönni, és élőben gratulálni a dolgaimhoz, továbbra is fura ez nekem, de nagyon jól esik :) csak sajnos még nem mindig tudom normálisan kezelni az ilyen helyzetet :D mindegy, a lényeg, hogy királyok vagytok!
az mínusz egyedik nap belebotlottam egy fekvőtámasz versenybe, és mivel már belekóstoltam egy kicsit a nemes tokaji sárgamuskotályosba, hatalmas kedvvel rohantam oda, és vetődtem le a földre. elkezdtem nyomni a két csávóval egyszerre, aztán láttam, hogy kezdenek fáradni, én valahogy nem. mikor mindkettő feladta, és lezuhanva a földre befejezte, én elkezdtem egykézzel nyomni tovább :DDDDDDDDDDDDDD
a nulladik napon tolódzkodtam és húzódzkodtam egy kiállított harckocsi oldalán lévő korláton.
Balázs komámmal. ő a Dzséj plakátok alkotója (külön megfigyelendő a kitekintő arc.)
amikor eljött a koncertek ideje, akkor már kemény állóképességi edzés is volt. :D jó sokáig felvoltam, ugráltam és ordibálva énekeltem minden nap. remek koncertek voltak. külön kiemelendő a Subscribe, mert életem egyik legjobb koncertje volt. szerintem a koncertklipjükben is benneleszek. egyébként közben odajött egy csávó, hogy tegyem fel bodysurfre. ezt éppen két szám között, tehát amikor úgy senki nem foglalkozik ilyennel. hát na jó mondom, megpróbálom. olyan 80-85 kiló lehetett, felszenvedtem mellig, a mellettünk állók észre sem vették, nem hogy segítettek volna :DDD tartottam egy ideig, aztán letettem, és megjegyeztem, hogy én megpróbáltam haver.
de hatalmas élmény volt a Leander is. azért az, hogy a Leander beadta a Pantera - I'm Brokent alapból egy kitörő öröm, de akkor kész voltam, mikor megláttam, hogy a színpadon oldalt ott áll Phil Anselmo, a Pantera énekese. :D be is jött szám közben és lepacsizott Vörös Atival. azért ez nem semmi.
a Skindred nevezetű zenekaron teljesen kész voltunk. kiváló. dubstep és metál. kell ennél több?
az egyik legnagyobb alternatív kedvencem, a Magashegyi Underground most több év után végre nem délután 5ös időpontot kapott a tűző napon, hanem egy kellemes 8 órait. nagyon jó volt. elszállós- drogos érzés
a Brains továbbra is világszínvonalat képvisel. az eső miatti hatalmas mocsár sem vette el a kedvem, remek volt.
az egyik hajnalban Ludmillán voltam fél 2től 4ig. eszméletlen, hogy el tud varázsolni ez a stílus. zúztam. néha csukott szemmel, merengve csapattam a dabsztepre. nem vagyok "trú" rokker úgy érzem, sőt, biztosan ki is vagyok tagadva egy-két metálarc szemében
a Kiscsillag és a Punnany Massif is élvezetes koncertet adott. tetszett.
az utolsó napi Paddy and the Rats koncert sokáig meg fog maradni, a zuhogó eső és napsütés kombinációjával, sárban táncolós buli volt :D bár előző nap Depresszión is esett, de nem ennyire. de az is menő volt. Vízválasztó, mi? :D
persze jóval több koncerten voltam, de ezeket emelném ki.
vissza az edzéshez: a harmadik napon, amikor éppen az egykezes egylábas fekvőt nyomtam a munkaügyi hivatal előtt ( ez a hegyaljás - tokaji- árnyékos kajáló helyünk, ahol a sok Pank szokott csövelni) odajött egy csöves csávó - ezt én is tudoom. - de aztán nem tudta. :D aztán beszélgetésbe elegyedtünk, és mutogattam neki még pár gyakorlatot- na ezt megtudod? - állásból állásba híd, egylábas guggolás... egyébként az arra járkáló emberek különös fejjel néztek néha. :D
mindent összevetve imádok ide visszajárni évről évre. 2009 óta szakadatlanul. :) lejjebb pedig megtekinthetitek kis barátaimat.
a Tisza parton a kis csapat
a színpad előtt a kis csapat
a barátnője és az édestestvérkém (akinek a videókat köszönhetitek)
Gergővel éppen szomorkodunk az egyik koncert közben
Malter (aka. a hetero élettársam, Néma Bob) épp nem tudja, mit egyen
az egészség jegyében.
ez meg itt a kedvenc hidam a világon.
na most feltétlenül alszok, mert 6 óra múlva irány a VOLT fesztivál! ott találkozunk kishawerok
Namaste!
Utolsó kommentek